Az ember számára az egyik legfontosabb érték a szabadság.  Sokan éppen azért indítanak önálló vállalkozást, mert szabadulni akarnak az alkalmazotti lét kötöttségeitől.

Kívülről nézve   vállalkozás maga a szabadság. Egy vállalkozónak „sok pénze van” és „azt csinál, amit akar”.

Ehhez képest a valóság, enyhén szólva is jelentősen eltér ettől az ideális képtől.

Egy kezdő vállalkozónak ideje is, pénze is számottevően kevesebb lesz, mint alkalmazott korában volt. A legtöbb vállalkozás az indulás pillanatában nem rendelkezik korlátlanul elkölthető pénzzel, így a tulajdonos vagy tulajdonosok maguk végeznek el minden felmerülő munkát.

Ráadásul elég hamar kiderül, hogy a vállalkozás működési feltételeinek megteremtése és az adminisztráció legalább annyi időt elvisz, mint a szakmai munka. Sok vállalkozó adminisztráció alatt a könyvelést és a kötelezően előírt bevallásokat, valamint nyilvántartásokat érti. Ezeket jó esetben az első perctől szakemberre, könyvelőre bízza.

Adminisztráció az ajánlatkészítés, beszállítóktól ajánlatkérés, a szerződések, a vállalkozás saját nyilvántartási rendszereinek kialakítása és működtetése. Ezeket bizony gyakran elhanyagolják, mert az idő jelentős részét az új ügyfelek / vásárlók szerzése, illetve a meglévő ügyfelek / vásárlók kiszolgálása teszi ki. Amúgy is minden egy, maximum két kézben fut össze, és “felesleges leírni azt, amit fejben tudok tartani”.

Ebben a kezdeti időszakban alakulnak ki azok a szokások, amik később is meghatározzák a vállalkozás működését. Szokások alatt nem elsősorban cselekvési, hanem gondolkodásbeli szokásokat értve. Az előbbiek ugyanis mindig az utóbbiak következményei.

Egyes kutatások szerint döntéseink és cselekedeteink több, mint 95%-át szokásaink alakítják. Vannak kutatók, akik azt állítják, hogy az arány 100%. Ezekben a kutatásokban szokások alatt az öntudatlan gondolati és cselekvéssorokat értik, amiket automatizmusoknak is neveznek.  Ezek a szokások nagy segítséget jelentenek a mindennapokban a túlélésben. Pl. ha vezetés közben felvillan a sorban előttünk haladó féklámpája, nem mérlegelünk, hanem automatikusan a fékre lépünk.

Néhány gondolkodásbeli szokás a teljesség igénye nélkül, amit a kezdeti időszakban hajlamosak felvenni a cégvezetők:

• amit magam is el tudok végezni, azért nem adok pénzt
• gyorsabban megcsinálom, mint elmagyarázzam valakinek, hogy mit csináljon
• senki nem tudja úgy elvégezni a feladatot, ahogy én
• az ügyfelet be kell hozni / ki kell szolgálni / meg kell tartani bármi áron
• a vevő árérzékeny, olcsóbbnak kell lennem, mint a konkurenciámnak, ha be akarok törni a piacra
• a piackutatás / a marketing / vállalati információs rendszer csak a multiknak való, nekünk ez csak pénzkidobás

A vállalkozás indulásának időpontjában az indulás feltételei között ezek a gondolkodási szokások, és az ezek mentén meghozott döntések segítik a sikeres működést.Kialakul egy szokásjog, ahogy a dolgok mennek az adott vállalkozásban.

Később, ha a vállalkozás növekedésnek indul, megnő az ügyfelek száma, alkalmazottakat kell felvenni, akkor a megváltozott körülményekhez jobban igazodó új szokásokra van szükség. Sokan mégis nehezen, vagy egyáltalán nem képesek megváltoztatni a gondolkodási szokásaikat, hiszen, ha “eddig jó volt így, ezután is jó lesz”. Pedig a megváltozott körülmények között egy adott szokás már nem segíti, inkább gátolja a növekedést, végső soron a túlélést. Sokat tudnának erről mesélni, akik egy manuális váltóval rendelkező autóból átülnek egy automatába, vagy fordítva.

A szokásokra nagyon nagy szükség van, de időnként érdemes felülvizsgálni, meglévő szokásaink szolgálnak-e még bennünket, vagy épp ellenkezőleg, ideje váltani.